A következő eset szó szerint megtörtént velünk: egy ügyfél, akinek presztízsértékű sajtóanyagait, weboldalait, nyomtatott prospektusait és tanulmányait rendszeresen kiváló minőségben (marketingszövegként szabadon fordítva és adaptálva) fordítot­tuk, az anyacégnek egy 24 nyelvre német fordító lokalizált, vállalatvezetőknek szánt webes felmérését akarta ügyfeleinek ajánlani, de megdöbbenve vette észre, hogy a webhely magyar vál­tozata, amelyet egy neves amerikai lokalizáló cég 24 nyelven elkészített, szinte használ­hatatlan, hemzseg a hibáktól, a fordító nem ismerte a szakmai nyelvhasználatot, és így tovább. Kérte a nemzetközi fordítóirodát, hogy az általa jól ismert és mindig jó minőségű munkát végző irodával fordíttassák, illetve a már meglévő fordítások cse­lében lektoráltassák az anyagokat. Remélhetőleg ezt sikerül megoldani, de az eset felveri a felelősség kérdését: a nemzetközi gazdaságban nem ritkán hosszúra nyúló „szállítói láncban” hol van a minőségért való felelősség helye (más szóval: hogyan ne vesszen el sok bába között a gyerek).

Az ideális szereposztás

Nyilvánvalóan jó megoldás, ha a nagy nemzetközi fordítóiroda felelős mind a tech­nikai részért bizonyítvány fordítás (software engineering, formai megfelelőség), mind a nyelviért (lektorálás, korrektúra, véleményeztetés a helyi leányvállalat PR–részlegével és annak megfelelő véglegesítés). Ehhez azonban saját belső anyanyelvi fordítói és lektori gárdára van szükség, amely elvégzi a fordítások egy (technikailag kritikus) részének fordítását és az összes külső fordítóknak kiadott anyag átfogó lektorálását, minőségbiztosítását. Láttam is példát ilyenre, de ilyenkor legtöbbször a „nemzetközi fordítóiroda” az anyacég saját fordítóirodája (leányvállalata) volt, vagy az anyacég egykori belső fordítói által „gründolt” és 90–100%–ban még mindig nekik dolgozó iroda.

Azonban még ebben az ideális esetben is probléma, hogy csúcsterhelés német fordítóiroda esetén a belső lektoroknak nincs idejük minden kívülről beérkező fordítást alaposan ellenőrizni, illetve egyes esetekben ezeknek az anyanyelvi szakembereknek a kompetenciája is bizony megkérdőjelezhető (láttam olyat, amikor a jó fordírást „javították” rosszra vagy „Hunglish”–re). Több esetben az anyacég magyar leányvállalatánál kijelöltek egy kor­rektort, aki minden elkészült anyagot véleményezett, és akinek nyelvi elvárásaihoz igazodni kellett.

Ez gyakran nagyon hasznos volt, de az is előfordult, hogy magyar­talan fordításait erőltette a fordítóra – és nem volt ellene apelláta. Olyan eset is van, amikor a nemzetközi megrendelő „házon belüli” vagy „saját” fordítóirodája minden nyelvhez megtalálja a legtapasztaltabb, a szoftverek „lelki­világához” értő, ugyanakkor nyelvileg maximalista és perfekcionista helyi „csúcsfordítókat”, és éveken át következetesen velük dolgoztat. német fordítás ár Ft Azonban az eddig vázolt „idilli” felállást pillanatok alatt romba döntik a multinacionális vállalati szférában elkerülhetetlen járványként kitörő és dühöngő át– és kiszervezési hullámok (outsourcing–rohamok). Ilyenkor a pénzügyi érvekkel szemben hiába hozzák fel a vállalat fordításért felelős illetékesei, hogy bejáratott kapcsolataik vannak folyamatosan megbízható minőséget szállító fordítókkal vagy fordítóirodákkal, hozzájuk vágják, hogy márpedig outsourcing lesz, kész, el van döntve. Ez pedig gyakran azt jelenti, hogy a megbízásra kerülő nemzetközi fordítóiroda olcsóbb hivatalos német fordítás 9. kerület és gyengébb helyi munkaerővel fog dolgoztatni.

A reális szereposztás

A „fordítóipar” magas– és mélyrepülései, beglaubigte ungarisch übersetzung budapest bezirk turbulenciái között talán a következő szerepekre érdemes törekednünk mint fordítóirodáknak (nyilvánvalóan kihagyva a 20–30 nyelvre dolgozó nagy nemzetközi fordítóiroda szintjét, amely nem a mi esetünk):

1. Regionális fordítóiroda 4–5 nyelvvel, erős belső szoftvermérnöki hát­térrel és szoros kapcsolatokkal bevált egynyelvű fordítóirodákkal.„Egy ilyen iroda képes az általa kezelt nyelvek anyagainak a natív (gépi) formátumból, fordítóiroda ker pl. exe, dll, xml, Java properties, Flash, FrameMaker stb., fordításra alkalmas formába kiemelésére (resource editor–adatbázisok, Tradosban feldolgozható help rtf–ek, tagged FrameMaker–export stb.), majd az elkészült fordítások visszaillesz­tésére, „kompilálására”, formai ellenőrzésére és tesztelésére. Azért is érdemes ezt a feladatot regionális szinten tartani, mert lehetnek közös nyelvi jellemzők (pl. kelet–európai karakterkészletek, távol–keleti függőleges írásmód és karakterkészletek, cirill betűs vagy arab nyelvek). Ezek nyelvcsoportonként eltérő technikai megközelítést igényelhetnek.

(Negatív példa: egy japán iroda japán DTP–s hungarian translation district 19 alkalmazottakra bízta az összes nyelv szerkesztését. Az egyik esetben a spanyol dokumentációba portugál szövegrészek keveredtek bele, a másikban a DTP–s nem tudta a korrektor angol nyelvű javítá­si utasításait megkülönböztetni a német javítástól, ezért beleírta a végleges német kézikönyv szövegébe a „Please insert” szöveget is a kívánt német szó elé.)

Egy ilyen regionális certified translator hungarian fordítóirodának tudnia kell, hogy az adott nyelven és szakterületen me­lyik helyi fordítóirodától várhatja el a legjobb eredményt, és akár független lektorral, mintavételezéssel rendszeresen ellenőriztetheti is az eredményt.

2. Helyi egynyelvű fordítóiroda erős nyelvi és szakterületi hozzáértéssel

Ha a helyi iroda már fordítható formátumban kapja az anyagokat, nincs szüksége szoftvermérnöki ismeretekre, de lehetőleg a official hungarian translation szakterületre specializálódott (informatikai, távközlési, autóipari stb.) irányultságú irodának kell lennie, nem „mindenevő” irodának. Nagyobb fordítóirodáknak érdemes ezért egyes szakterületekre speciali­zálódott részlegeket kialakítaniuk, legalább egy–két belső szaklektor vagy vezető szak­fordító erejéig.

Nagyon hasznos, ha az translation english hungarian rates iroda rendszeresen fordít helyi szinten a megrendelő helyi leányvállalatának (pl. webhely, tenderanyagok, marketinganyagok), rendszeresen konzultál velük, ismeri elvárásaikat, külön céges szószedetet és fordítói memóriát épít stb. Fontos követelmény, hogy minden lefordított anyagot a céges szóhasználatot, hungarian translator budapest district 9 stiláris konvenciókat és az adott szakterületet jól ismerő (lehetőleg belső) lektorral ellenőriztessen.

Sokkal könnyebb az általunk helyi szinten ismert ügyfél elvárásait vagy a magyar nyelv miatt szükséges eltéréseket egy közeli (lengyel, voice-over english hungarian budapest cseh) regionális fordítóirodával ismertetni és elfogadtatni, mint egy 20–30 nyelvet kezelő nemzetközi iroda személy­zetével.

Konkrét tanácsok: mibe érdemes befektetni

Ahhoz, hogy „egynyelvű” irodaként sikeresen részt vehessünk nagy lokalizációs pro­jektekben, szerintem a következő területekbe érdemes befektetni a szaktudás, tapasz­talat és szükséges szoftvereszközök szintjén:

1. Szakterületi fordító– és lektorgárda (pl. egy IP–telefon alközpont lokalizálásának vezető lektora vagy fordítója ne nyelvtanár, hanem távközlési mérnök végzettségű legyen).

2. Az angol és német szaknyelvet egyaránt jól értő vezető fordító vagy lektor. Európai cégeknél a szoftverek fejlesztése gyakran először anyanyelven történik, és menet közben vagy utólag fordítják angolra, vagy akár párhuzamosan két nyelven is me­het a fejlesztés. Praxisomban pl. többször kellett kevert angol–német vagy angol-­francia nyelvű szoftvereket magyarra lokalizálni.

3. Belső technikai támogatás. Bár ezen a szinten nincs igazi „software engineering”, a fordítástámogató szoftverkörnyezet (Trados, Déjá Vu, SDLX stb.) kezelése és a fordítók ehhez kapcsolódó támogatása fontos feladat. Szintén fontos a kéziköny­vek nyomdai előkészítéséhez szükséges DTP–ismeret (QuarkXpress, FrameMaker, InDesign). Ráadásul minden megrendelő szereti saját házi fejlesztésű vagy piacon vásárolt, de megszokott szoftverével fordíttatni a szoftverelemeket (Catalyst, RC–Wintrans, Helium, IIDS, EarthWorks, Multilizer – a számuk légió), ezért olyan belső informatikusra van szükség, aki ezeket jól kiismeri, és a fordítók számára emészthető formában tudja adagolni az anyagokat.

Da ich in England aufgewachsen budapest ungarisch übersetzung bin und in den Vereinigten Staaten lebe, ist dieses Buch zweifelsfrei aus der Perspektive der englischsprachigen Welt geschrieben, und das lässt sich auch in der deutschen Ausgabe nicht verleugnen. Gleichwohl hat

Silvia Morawetz einige meiner Beispiele für Übersetzungen ins beglaubigte zeugnis übersetzung Englische an die Bedürfnisse deutschsprachiger Leser angepasst. Außerdem haben wir einige Abschnitte überarbeitet, damit das erstaunliche Abenteuer des Übersetzens für Sie ebenso zugänglich wird wie für die Leser des Originals.

Englisch ist heute die weltweit dominierende Verkehrssprache. offizielle ungarisch übersetzung 9. bezirk Darum tun sich englische Muttersprachler, die mit dem Übersetzen nicht in Berührung kommen, schwerer als die meisten anderen zu verstehen, was Übersetzen ist. Das ist der hauptsächliche Grund, weswegen ich darüber schreibe. Ich hoffe aber, auch deutschen Lesern einen Eindruck von den ungarisch übersetzung preise ft eur Problemen zu vermitteln, vor die englische Muttersprachler durch die Rolle ihres Idioms gestellt sind.

Was Übersetzen in der Vergangenheit geleistet hat und was es heute leistet, was Menschen darüber gesagt haben und warum, ob Übersetzen bloß immer ein und dasselbe ist oder aber vieles - wenn man diesen Fräsen nachseht, kommt man ungarisch deutsch business übersetzung budapest henun.

zu den Sumerern, nach Brüssel und Peking, zu Comics und literarischen Klassikern, und streift so unterschiedliche Disziplinen wie Anthropologie, Linguistik und Computerwissenschaft. Was das Übersetzen »macht«, zieht so viele übersetzungsbüro budapest 19. bezirk Fragen nach sich,

die wir beantworten können, dass wir die Frage danach, was es ist. getrost noch eine Weile zurückstellen können.

1. WAS IST EINE ÜBERSETZUNG?

Douglas Hofstadter fand großen Gefallen an einem kurzen Gedickt aus der übersetzungsbüro budapest tel Feder von

Clement Marot einem französischen Dichter des 16. Jahrhunderts. Es lautet wie folgt:

Hofstadter ungarisch übersetzung 19. bezirk verschickte es in Kopie an eine Vielzahl seiner Freunde und Bekannten und bat sie, das Gedicht ins Englische zu übersetzen und dabei so gut wie irgend möglich den formalen Eigenarten Rechnung zu tragen, die er ausfindig gemacht hatte:

1.28 Zeilen zu. 2., je drei Silben in, 3., sich reimenden Couplets, wobei. 4.. die letzte Zeile gleichlautend ist mit der ersten. 5., das Gedicht in der Mitte von der förmlichen Anrede (vous) zur familiären (tu) wechselt und. ungarisch übersetzungsbüro xx. bezirk 6.s der Dichter seinen eigenen Namen in den Text einfugt.1

Hofstadter, Kognitionswissenschaftler an der Indiana University, erhielt im Verlauf der folgenden Monate und Jahre viele Dutzend Antworten. Jede fiel anders aus, bei allen aber handelte es sich deutsch ungarisch fachübersetzer zweifelsfrei um eine Übersetzung von Marots kleinem Gedicht. Auf diese einfache Weise veranschaulichte Hofstadter eine der misslichsten

lind erstaunlichsten Wahrheiten des Übersetzens. Es ist diese: Fürjede Äußerung von mehr als trivialer Länge gibt es nicht die eine Übersetzung. Für alle Äußerungen gibt es unzählig viele akzeptable Übersetzungen.

Bei ganz normaler Prosa gelangt man zu demselben Ergebnis wie bei einem Gedicht. Man lasse 100 kompetente Übersetzer eine Seite übersetzen, und die Chance, dass man zwei identische Versionen erhält, ist nahe null. Diese Tatsache veranlasst viele dazu, Übersetzen als uninteressantes Thema abzutun - es werde ja immer nur eine Annäherung hervorgebracht, etwas bloß Zweitklassiges. Aus dem Grund bezeichnet »Übersetzen« nicht eine alteingeführte wissenschaftliche Disziplin, auch wenn seine Praktiker oft auf anderen Gebieten Akademiker sind. Wie kann es Theorien und Grundsätze bei einem Vorgang geben, der kein eindeutiges Resultat erbringt?

tolmács dolmetscher | tanár lehrer | classes teacher | translator hungarian